Lényegében csak három kórház zár be és – szemben a korábbi huszonöttel – csupán tizenkét intézményben végezhetnek a továbbiakban kizárólag krónikus ellátást – többek között ez derült ki Molnár Lajos egészségügyi miniszternek a Központi Honvédkórházban március 8-án tartott sajtótájékoztatóján, amelyen hivatalosan is bejelentette az ágazat átalakítására vonatkozó változtatásokat. A szaktárca honlapján – www.eum.hu – is közzétett lista alapján áprilistól megszűnik a Parádi Állami Gyógyintézet, a Fresenius Medical Care miskolci dialízisközpontja, a kecskeméti Repülőkórház, az Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézet (OPNI), a fővárosi Schöpf-Merei Ágost Anyavédelmi Központ, valamint a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet. A Repülőkórház beolvad a kecskeméti megyei kórházba, a miskolci dialízisközpont a borsodi megyei kórházzal működik együtt, míg a parádi intézmény csak szanatóriumként nem működhet tovább, a miskolci megyei és a hatvani kórháztól egyéb feladatokat vesz át. Az új finanszírozási rend alapján a miskolci Szent Ferenc Kórházban, a szikszói II. Rákóczi Ferenc Kórházban, a nagykőrösi rehabilitációs szakkórház és rendelőintézetben, a harkányi gyógyfürdőkórházban, a várpalotai, a sümegi, a zirci, a kapuvári, a sárvári kórházban, a Soproni Állami Szanatóriumban, a Budai Gyermekkórházban és a budapesti Szent Rókus Kórházban csak krónikus ellátást, ápolást vagy rehabilitációs tevékenységet támogat az állam a továbbiakban.   Az átalakítás legnagyobb vesztese a közép-magyarországi régió, ahol a minisztérium felügyelete alá tartozó országos intézetek és a Fővárosi Önkormányzat intézményei számos helyen egybeolvadnak. Így például, megszűnik az Országos Baleseti és Sürgősségi Intézet (OBSI) országos hatásköre, és nyár végéig beolvad a fővárosi Péterfy Sándor Utcai Kórházba. Erről Molnár Lajos egészségügyi miniszter már március elején tájékoztatta az OBSI vezetését, s egyben miniszteri biztossá nevezte ki dr. Budaházy Emilt, a Péterfy kórház főigazgatóját. A kórház traumatológiai osztálya a tervek szerint átköltözik a baleseti intézetbe, csakúgy, mint az Országos Idegsebészeti Intézet idegsebészeti osztályának 20 ágya. Az összevonás után az OBSI a Péterfy részlegeként folyamatos készenléti ügyeletet biztosít. A miniszter a fővárosban létrehozandó, új állami kórházat – mely a BM, a MÁV, a Központi Honvéd Kórház és az Országos Gyógyintézeti Központ összeolvadásával jön létre – Győrfi Istvánra bízta, aki a többi közt 1997-ben a nyugdíjreform munkálatait is felügyelte. Dr. Bogár Lászlót az Országos Idegsebészeti és Tudományos Intézet, Tasnády Zoltánt az OPNI, Gulyás Antalt a Svábhegyi Gyermekgyógyintézet, dr. Lampé Zsoltot az Országos Gyógyintézeti Központ struktúraváltásának irányítására jelölte ki. Székely Tamás, az Országos Egészségbiztosítási Pénztár főigazgató- helyettese pedig a finanszírozási feladatokkal kapcsolatban kapott megbízást a minisztertől.   Molnár Lajos az átalakítás menetrendjéről elmondta: egykét héten belül minden intézményt határozatban értesítenek arról, hogy a jövőben, esetükben milyen típusú ellátást és milyen arányban finanszíroz az állam. Ezzel párhuzamosan megkapják a szaktárca azon határozatát is, hogy áprilistól mely terület lakosságát lesznek kötelesek ellátni. Utóbbi döntésről az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat levélben értesíti a háziorvosokat, akiknek ennek alapján kell majd beutalniuk betegeiket.   A szolgáltatók a körzetükön kívülről érkezőket csak akkor láthatják el, ha ezzel nem veszélyeztetik az általuk mindenképp ellátandók biztonságát. Hatályba lép az a szabály is, amely további bevételhez juttathatja a kórházakat, ugyanis a beutaló nélkül érkezőktől a gyógyítás költségének 30 százalékát, de legfeljebb 100 ezer forintot kérhetnek el.   A döntés kihirdetése előtt több jogi szakértő jelezte, hogy a tulajdonos önkormányzatok – amenynyiben nem írják alá a határozatot – megvétózhatják a döntést. Érdeklődésünkre dr. Kolláth György alkotmányjogász úgy vélekedett: szűk az a sáv, amelyben a miniszter szabályozhat. Finanszírozási oldalról indokolhatja a változtatásokat, ám tulajdonukkal kapcsolatos jogaikat nem korlátozhatja, mert azok a kétharmados önkormányzati törvény hatálya alá esnek. Kétli, hogy a miniszter döntését megvétóznák, ám amennyiben mégis így alakul, a vitás kérdésekről közigazgatási eljárás keretében a bíróságok döntenek majd.   A szerkezetátalakítással párhuzamosan megváltozik a finanszírozás rendszere is. Az aktív ágyak csökkentésével arányosan csökkentik a szolgáltatók teljesítmény- volumen korlátját, de azoknál az osztályoknál, amelyek új feladatokat vesznek át, a pluszfeladat mértékéig megemelik a korlátot. Azok az intézmények, amelyekben az aktív ágyak megszűnnek és a továbbiakban krónikus és/vagy rehabilitációs tevékenységet végeznek, kiegészítő fix díjazásban részesülnek annak érdekében, hogy helyben elláthassák például a krónikus betegeknél esetleg felmerülő belgyógyászati problémákat. (A díjazás mértéke a 2006. évben elért, egy aktív ágyra vetített teljesítmény díjának 20 százaléka lesz.) A struktúraátalakítás befejezéséig az átmeneti időszakban a megszűnő intézmények is végezhetnek sürgősségi ellátást, de az életveszély elhárítása után tovább kell utalniuk a beteget az erre kijelölt intézménybe. A kórházi ellátások finanszírozása esetében az egy teljesítményre eső súlyszám a jelenlegi 136 ezer forintról 146 ezerre emelkedik, a járóbeteg-ellátásban a német pont értéke 1,36 forintról 1,46- ra nő.   Egyes számítások szerint az ágazat átalakításával több ezer kórházi dolgozó, köztük ezernél is több orvos kényszerül munkahelye megváltoztatására. Számukra 20–25 éves munkaviszony után személyenként 2–3 millió forint végkielégítés jár. A Magyar Kórházszövetség leendő elnökének, Varga Ferencnek a számítása szerint több milliárd forintra tehető az egészségügyi intézményrendszer átalakításával összefüggő, az egyes kórházi osztályok megszüntetésével, költöztetésével, a dolgozók mobilizálásával kapcsolatos kiadás, amit sem az intézmények, sem a tulajdonosok nem tudnak előteremteni. A miniszter úgy véli, hozzávetőleg 1500 orvos és 5-6000 szakdolgozó lesz kénytelen állást és lakhelyet is változtatni. A regionális tisztiorvosi szolgálatok munkaközvetítői szerepet vállalnak. Molnár Lajos elmondta, az átalakítás teljes költsége mintegy 20 milliárd forint. A végkielégítések teljes összegét a központi költségvetés fedezi. Az ágazatban dolgozók mobilizálása érdekében új programot dolgoznak ki; a támogatásért pályázniuk kell a munkahely megváltoztatására kényszerülő dolgozónak. A támogatás mértéke annál nagyobb lesz, minél hátrányosabb helyzetű térségben vállal valaki munkát.